A JUDO T�RT�NETE

1882.-ben egy akkor 22 �ves fiatalember, Jigoro Kano, t�bb danos jiu-jitsu mester, az addigi harcm�v�szeti ismeretei alapj�n megalkotta a ma judok�nt ismert k�zd�sportot. Ez a fiatalember elszomorodva l�tta, hogy az akkori cs�sz�rs�gi rendszer - amit ma Meidzsi-korszaknak h�vunk - mennyire h�tt�rbe szor�tja a r�gi szamur�jok harcm�v�szeteit, melyek �vsz�zadokon kereszt�l meghat�rozt�k Jap�n eg�sz t�rsadalmi �s szellemi �rt�k�t.   A szamur�jok viselked�s�t, �letfiloz�fi�j�t �thatotta az un. bushido, amely �ratlan erk�lcsi t�rv�ny�k volt. Eszerint els� helyen a h�s�g �s b�tors�g �llt. Az a szamur�j, aki komolyan v�tett e szab�lyok ellen, az elvesztett minden megbecs�l�st, ami a szamur�jok hal�ltmegvet� r�teg�t megillette, s�t, nemcsak �, hanem eg�sz csal�dja is megb�lyegzett� v�lt, mert azt tartott�k, hogy a csal�d rossz nevel�se okozhatta csak, ha a harcos nem bizony�totta h�s�g�t uralkod�ja ir�nt. A v�tkes szamur�j csal�dja �s saj�t becs�let�t azonban visszaszerezhette, ha sepukkuval, azaz ritu�lis hasfelmetsz�ssel v�get vetett saj�t �let�nek.   A szamur�jok szakm�ja a harc volt. Minden nagy hercegi - vagy csak gazdag f�ldes�ri - csal�dnak megvolt a maga saj�t hadserege, melyek szinte �lland� harcban �lltak egym�ssal. �gy rengeteg egy�ni harcm�v�szeti iskola alakult ki, amelyek technik�i titkosak voltak �s �gy azok el�rul�sa hal�los b�nnek sz�m�tott.   Voltak olyan iskol�k, melyek azt hirdett�k, hogy a harcban legjobb �tni vagy r�gni, m�sok viszont a harcosok f�ldredob�s�t tartott�k a legeredm�nyesebbnek. Ezek az iskol�k azt�n igazuk bizony�t�s�ra kih�vt�k egym�st viadalokra, ahol nem k�m�lt�k egym�s �let�t.   A jap�n emberek ezeken a t�rv�nyeken feln�ve lovagiasak, er�sek, b�trak, valamint igen m�veltek voltak, mert ez az �letm�d kitart�sra, �s a vil�g min�l jobb megismer�s�re nevelt. a XIX. sz�zadi Jap�nban ezek az �rt�kek elvesztek �s mindenki a nyugati kult�r�kat ut�nozta. Gyakran lehetett l�tni eur�pai �lt�nyt �s kardot visel� embereket, ami mai szemmel kiss� furcsa lehetett.   A gyerekek nem sportoltak olyan kitart�ssal, ami n�velte volna fizikai erej�ket �s kitart�sukat, ez�rt gyakran betegeskedtek, rosszul tanultak, nem tanult�k meg tisztelni t�rsaikat �s sz�leiket.   Jigoro Kano l�tta, hogy a r�gi jap�n szamur�jok szellem�ben nem lehet tov�bb �lni a modern Jap�nban, de kellenek olyan sportok, amelyekkel a gyerekek vesz�ly n�lk�l kipr�b�lhatj�k erej�ket �s nagyon kem�ny fegyelemre nevelhet�k.   Jap�nban a jiu-jitsu t�bb sz�z �ves m�ltra visszatekint� harci m�v�szet volt. A r�gi szamur�jok teljes harctechnikai agyag�t tartalmazta a dob�sokt�l a kardkezel�si elj�r�sokig �s mindenre kik�pezte a harcosokat. Jigoro Kanonak szerencs�je volt, mert az akkor m�g �l� legnagyobb mesterekt�l, pl. Fukuda Hachinosuket�l, Ishuze Mosamotot�l �s Likubo Koheit�l tanulhatott. Amikor megalkotta rendszer�t, amit "judo"-nak ("l�gy �t"-nak) nevezett el, elhagyta bel�le a testi �ps�gre vesz�lyes technik�kat �s sportol�sra alkalmass� tette, �gy adta azt �t a gyerekeknek �s feln�tteknek.   A judo ma m�r olimpiai sport�g, ami a judo hallatlanul emelked� n�pszer�s�g�t mutatja. Ahhoz azonban, hogy n�pszer�v� v�lhasson, sok Jap�n mesternek kellett k�lf�ld�n bebizony�tani azt, hogy a fizikailag kisebb ember is legy�zheti a nagyobbat.   Egy eset j�tsz�dott le Amerika egyik kik�t�j�ben. A mester fel�ll�ttatott egy k�zd�teret �s kijelentette, hogy aki �t legy�zi, az t�bb sz�z doll�rt kap. Persze a matr�zok k�nny� pr�d�nak n�zt�k a 60 kg-os alacsony emberk�t. Hatalmas lend�lettel t�madtak r�, azt�n hogy-hogy nem, sz�pen orrukon, h�tukon �rkeztek a porba. D�bbenetes volt! Mindenki meg akarta tanulni ezt a harci m�v�szetet, de a kegyetlen�l kem�ny edz�seket csak nagyon kevesen b�rt�k ki.   Az�ta az eur�pai emberek is megtanultak �gy �lni, hogy alkalmasak legyenek a judo tanul�sra.   A JUDO Magyarorsz�gon: 1900 /1907/-ben Szemere Mikl�s kultuszminiszter megh�v�s�ra �rkezett haz�nkba Sasaki Kichisabro /Kano tan�tv�nya/ �s h�rom h�napos tanfolyamot tartott, amelyet 60 emberrel, v�g�re csak 5-6 tanul�. 1928: Vincze Tibor maga k�r� gy�jt�tt t�bb tan�tv�nyt �s elkezdt�k a rendszeres edz�seket. 1931: els� hivatalos judo klub a Nemzeti Torna Egyletben. 1933: B�csben els� nemzetk�zi verseny. /D�ntetlen az osztr�kok ellen./ 1938-ban Frankfurtban Vincze Tibor, a nemzetk�zi �vvizsg�n 2. DAN-b�l, Purman J�nos 1. DAN-b�l tett �vvizsg�t. 1938 �s 1941 k�z�tt t�bb eur�pai mester j�rt haz�nkban tapasztalatcser�n. 1946 �s 1950 k�z�tt sz�mos judo szakoszt�ly alakult. 1950: els� �vvizsga /TF/, els� versenyt is. 1952: Magyar Birk�z� Sz�vets�gen bel�l megalakult az Orsz�gos Cselg�ncs T�rsadalmi Sz�vets�g. 1953: els� hivatalos egy�ni bajnoks�got, majd 1954: megkezd�d�tt az edz�k�pz�s a TF-en. 1956: v�logatott keret megalakul�sa 1957: �n�ll� Magyar Cselg�ncs Sz�vets�g, amely 1958-ban lett tagja az EJU-nak. 1976: els� EB arany: Tuncsik J�zsef, Kievben. 1986: Belgr�d, EB-gy�ztes: Cs�k J�zsef �s Hajt�s Bertalan. 1992: Olimpiai bajnok lett Kov�cs Antal.   K�zdelmi technik�k: �ll�sharc - tachi-waza; dob�sok - nage-waza; �ll�sok - shisei; megfog�sok - kumikata; Es�sek - ukemi-waza; l�p�sek, mozg�s k�zdelem k�zben; V�dekez�s; megel�z�s; K�zbet�mad�s; cseles ind�t�s; Kombin�ci�k; k�vet� technik�k;   Dob�sok csoportos�t�sa: K�zdob�sok - te-waza; cs�p� dob�sok - koshi-waza; L�bdob�sok - ashi-waza; h�travet�d�s - ma-sutemi-waza; Oldalravet�d�s - yoko-sutemi-waza   Speci�lis csoportos�t�s: Go-kyo rendszer = 5 x 8 dob�s, fokoz�d� neh�zs�ggel, illetve a t�rt�neti kialakul�s szerinti csoportos�tva.   F�ldharc technik�k csoportos�t�sa: Leszor�t�sok - osae-waza; fojt�sok - shime-waza; Fesz�t�sek - kansetsu-waza; �t�sek, r�g�sok - nem r�szei a versenyjudonak!   Verseny tudnival�k: 9m x 9m nagys�g� tatamin, amelyet m�g k�r�lvesz 1-2 m v�d�sz�nyeg. 2 oldalb�r� �s 1 vezet�b�r�. A k�zd�k piros - feh�r �vet vesz fel.   Verseny vez�nyszavak: Hajime = rajta; mate = �llj; hajime yoshu = folytasd tov�bb; Mate suromama = ne mozdulj; �llj osaekomi = leszor�t�s; Osaekomi toketa = leszor�t�s megsz�nt; hantei = d�nt�s; Mate suromade = a k�zdelem v�ge; maritta = felad�s; hisiwake = d�ntetlen;   Pontoz�s: Koka, shido, yuko, chui, wazari, keikoku, ippon, hansokumake.     A magyar Olimpiai-�rmesek N�v Id�pont Helysz�n Kateg�ria Helyez�s Kov�cs Antal 1992 Barcelona 95 kg 1 Hajt�s Bertalan 1992 Barcelona 71 kg 2 Cs�k J�zsef 1992 Barcelona 65 kg 2 Cs�sz Imre 1992 Barcelona +95 3 Kincses Tibor 1980 Moszkva 60 kg   Ozsv�r Andr�s 1980 Moszkva abszol�t   Tuncsik J�zsef 1976 Montreal 63 kg     A magyar Vil�g-bajnokok N�v Id�pont Kateg�ria Kov�cs Antal 1993 95 kg   A magyar Eur�pa-bajnokok N�v Id�pont Helysz�n Kateg�ria Braun �kos 2005 Rotterdam 73 kg Ungv�ri Mikl�s 2002 Maribor 66 kg Hajt�s Bertalan 1998 Oviedo 81 kg Cs�sz Imre 1995 Birmingham abszol�t Nagy Zsuzsa 1991 Pr�ga 61 kg Tolnai L�szl� 1990 Frankfurt abszol�t Cs�k J�zsef 1986 Belgr�d 60 kg Hajt�s Bertalan 1986 Belgr�d 71 kg Tuncsik J�zsef 1976 Moszkva 63 kg